Hej Hej!

Amikor megkérdezem Lukast, az amerikai szomszédomat, hogy milyen volt az előző buli, akkor elég gyakran hallom ezt tőle: BEST PARTY EVER! Amilyen hangsúllyal ő mondja, azt kéne hallanotok! :) Ezt már számtalanszor eljátszotta, úgyhogy ez a mondat megérdemli most már, hogy címe legyen egy bejegyzésemnek...

Főleg azért, mert most egy buliról szeretnék írni, ami tényleg talán a legeslegjobb buli volt. Persze a buli híre hol máshol terjedt volna, ha nem Facebookon egy eseménnyel. A corridor buli neve Nationalities party volt, azaz nemzetiségek bulija és a leírásban arra kértek mindenkit, hogy mindenki a nemzetiségének tipikus viseletét hordja, illetve nemzet színeibe öltözzön és hozzon magával lehetőleg minél több, az országára jellemző dolgot.

Nem tudom nektek is annyira megtetszett e egyből a téma, mint nekem amikor megláttam, de ennél jobbat ki se lehet találni Erasmusosoknak. Gondoltam is magamba, hogy biztos, hogy ott leszek, ezt ki nem hagyom, amúgy is eléggé hirdetem itt a magyarságomat. Ez szerdán volt, ami itt egyáltalán nem buli nap, de ez jól is jött, mert így mindenki ott akart lenni és maradni abban a corridor buliba és nem széledt szét a nép a különböző szórakozóhelykre.

Nah de most már konkrétan az estéről. Alex barátom rám hagyta az arcfestékkészletét, amit Halloween-kor használtunk, úgyhogy elhatároztam, hogy rajzolok magyar zászlót az arcomra. Eleinte kettő zászlóra gondoltam az arcom két felén, de aztán valahonnan jött az isteni sugallat, hogy inkább az egész fejemet, arcomat befestem piros-fehér-zöldre. Elhihetitek, hogy nagyon viccesen néztem ki. Például amikor megmutattam magamat Davidnek, akkor ő pont evett és röhögésétől kiköpte a kaját és hangosan hahotázott, Lukas is jót röhögött, amikor meg jött Matthias és olyan fejjel nyitottam ki neki az ajtót, akkor ő meg dadogva elkezdett beszélni, de igazából semmi értelmeset nem tudott kinyögni röhögésében. Persze nem csak ennyi volt a magyarságomra utaló jel, ezen kívül Viki Magyarországos sálját is viseltem, a jó öreg Hungarys sapkámat, illetve a bazi nagy zászlómat is elvittem magammal és még egy ráadást is. Szerintem ti se találnátok ki, hogy micsodát, úgyhogy elárulom. A Rubik kockámat.:) Ez annyira híres és magyar, hogy muszáj volt, illetve ki is raktam a magyar zászlót a kockán. Kíváncsi voltam hányan tudják majd, hogy a Rubik kockát magyar ember találta ki. Hát sokan megtudták, páran alapból tudták, egy ember meg ki is tudta rakni kb. 3 perc alatt.

Ezután többiek is kedvet kaptak az arcfestéshez, úgyhogy Matthias is befestette német zászlóra a teljes arcát, viszont Lukassal kicsit gondban voltunk a hülye amerikai zászlójával.:) Végül azért nekivágtunk és szinte az egészet én csináltam, de egész jó kis amerikai zászlót sikerült rá rajzolnunk, festenünk. Sőt ő nézett ki a végére a legjobban a piros-fehér csíkjaival. Csillagokat persze nem rajzoltunk a kék részbe, de azért pöttyöket igen.

Ezután kicsit még itt voltunk corridorunkba és csak utána mentünk. A bulit egy olasz csávó szervezte és rengeteg olasz volt a buliba. Szinte az összes olasz, aki itt Erasmusol. Ekkortól már egész szokványosnak számított a fejem, főleg hogy ugyebár az én fejemre rajzolt zászló is az olasz zászló színeiből tevődik ki. Olaszok azért kitettek magukért, a legjobban 3 csaj. Nekik a teljes fejük piros-fehér-zöld volt, hajuk, arcuk minden. Nem én rontottam el a sorrendet, hanem tényleg felcserélve festették ki a fejüket véletlenül. Erre én hívtam fel a figyelmet, hogy hééé a bal oldali szín a zöld és nem a píros.:D Nah mindegy, ezen kívül ruházatuk is csak és kizárólag zöld-fehér-piros volt olaszos feliratokkal. Egész sok török is ott volt. Onur barátom is kitett megáért és nagyon tipikusan törökösen felöltözött, sőt rajzolt megának hozzá illő bajuszkát is. Többi török is nagyon jól nézett ki. A feltűnőek még a lengyel lányok voltak, főleg a 3 Marta. Mindegyiket így hívták és mindegyik fehér felsőbe és piros nadrágba volt, illetve kis zászlót is rajzoltak a fejükre. A 3 mexikói kiccsávók is jól néztek ki a zászlójukkal. Németek általában azért nem tettek ki magukért, ők is egész sokan voltak ott, de ruházatukból ki nem lehetett volna ezt találni. Akiről meséltem már szerbiai ismerősöm, aki mindenkinek azt mondja, hogy német (ott is lakik sok éve), hogy ne érje származása miatt hátrány, ő most viszont beöltözött szerbnek és a szerb zászló színeit is hordta. Rá voltam a legbüszkébb. Ezen kívül még sok-sok nemzetet lehetett látni, magyar persze csak én voltam, én képviseltem egyedül kis hazánkat. Persze fel voltam készülve, hogy találkozok majd emberekkel, akiknek halvány lila fingjuk sem lesz Magyarországról, ezzel kapcsolatosan tényleg csak a két legérdekesebbet mondom el, de kb. erről is külön bejegyzést lehetne írni.

Ami megdöbbentő volt, hogy mennyi kegyetlen sötét olasz van. Mármint olyan értelemben, hogy általában az olaszok nem tudták, hogy honnan jöttem. Egész este folyamán, de olaszoktól főleg hallhattam azt a kérdést, hogy aaahhhhh te is olasz vagy? Én meg mindig csak türelmesen mondtam, hogy itt a színek ahhoz képest el vannak forgatva, úgyhogy nem, vagy poénkodtam és elfordítottam a fejemet 90°-kal és mondtam, hogy max. most lehetnék olasz. Olaszok is mindig kérdezték, nekik is elmondtam. Ezt ott meg is értettem, mert tényleg sok olasz volt ott és aki piros-fehér-zöldbe van, függetlenül hogy milyen szögben, azt én is olasznak hinném elsőre. De a kérdések után mindig megmutattam a címeres zászlót is, illetve a megfelelő szögben tartottam és kérdeztem, nah így már tudod, hogy honnan jöttem. Olaszok közül feltűnően sokan nem tudták, ami igencsak meglepő, mert kb. 200 km-re van a két ország és szomszédos országnak a szomszédja, illetve a színek is ugyanazok a két zászlóba, legalább amiatt jegyezte volna már meg. Ez az egyik érdekesség, most jöjjön a másik.

Találtam egy másik végletet is, egy csávó egyből mondta lelkesen, hogy jeeee, Hungary. Sőt utána mondta így is: Magyarország. És mondott még egy csomó dolgot Magyarországról, ami tényleg nem volt hülyeség. Ezután megkérdeztem, hogy hát de hallod, te hogy-hogy ennyi mindent tudsz Magyarországról, ő meg mondta, hogy imádja Magyarországot, magyar fan, bár még sosem járt ott, de nagyon sok mindent tud róla. Most jön a lényeg, mert eddig direkt nem mondtam, hogy ez az emberke milyen származású volt, mert nem egy közeli nemzet. Képzeljétek mexikói volt a csávó.

Spanyolokat direkt hagytam a végére, úgyis ők érnek oda a buliba utoljára, nekik ez a hely jár. De nagyon nem utolsó sorban írok róluk, hanem pont hogy inkább kedvencként. David szomszédom elárulta már napközben, hogy ők mit találtak ki, mivel fognak készülni az estére, így nem ért meglepetésként a téma, csak a látvány. Biztos ti is láttatok már képet, vagy videót a bikafuttatásról. Nah ők azt játszották el, így minden spanyol teljesen fehérbe öltözött és piros sálat hordtak. A ráadás pedig, hogy a bikát is imitálták egy bevásárló kocsi, szemeteszsák, papírguriga és egyéb dolgok segítségével. Így mikor megérkeztek, akkor berohantak a tömegbe, utánuk tolva a bikát és csapkodtak mindent újságpapírral, illetve énekeltek hozzá valami spanyol dallamot. Bocs, ordibáltak hozzá. Elég ütősre sikeredett ez a produkció, én is ámulva figyeltem őket. Mint megtudtam azért használnak újságot, mert azzal lehet csapkodni a bikát, az nem fáj neki. Spanyolok megint maradandót alkottak, érkezésük után én is velük tomboltam. Majd később biztos kerülnek elő képek másoktól, ahogy sok fehér ruhás piros sálas ember tombol egy kakukktojással, akin rakat piros-fehér-zöld van.:) És nem, nem olasz. Nem, nem olasz. Nem, nem olasz. Bocs csak annyiszor mondtam ezt tegnap, hogy gondolkodás nélkül már ez jön ki a számon.

Magáról a buliról kb. ennyit, sokat táncoltunk, csapkodtunk újságpapírral és kegyetlen jól nézett ki, hogy mindenki ezt úgy tette, hogy a saját nemzeti dolgait viselte. Tényleg talán ez volt a legjobb buli egész ittlétem során.

Még két dolog. Mint mondtam spanyolokkal zúztam. Sikerült nekik összezúzni még egy olyan bitang erős asztalt, mint amik vannak a corridorokba. Én szerencsére időben megéreztem, mert én is ott ugráltam velük az asztalon, de láttam hogy ez sokáig nem fogja bírni már, úgyhogy le is szálltam. Nem telt el fél perc sem és recccccs. A másik, hogy invitáltak engem is a bikafuttatáshoz, ugyanis ezt eljátszották 4-szer is. Az egyiknél én is lelkes résztvevő voltam, aztán kinn az udvaron már őrültködés következett. Beszakítva a bika hátát, ami egy fekete szemeteszsák volt és beültünk a bikába (bevásárlókocsiba) Onur barátommal. Így tologattak minket és közbe, ahogy a hagyományhoz illik csapkodtak minket a többiek újságpapírral. Ezzel még nem is volt baj, inkább azzal volt, amikor a bevásárlókocsi kereke megakadt és sikerült elég szépet repülve zuhannunk a földre. Részt venni benne nem volt túl vészes, sima borulás, de külső szemmel biztos hogy sokkal durvábbnak tűnt, mert mindenki kétségbeesett arccal nézett minket, meg kérdezték hogy jól vagyunk e. Élek, köszönöm, de 10 centis horzsolás van a bal alkaromon, illetve a jobb kezemen lezúztam a hüvelyujjamat és a kisujjamat.

The LEGEN... wait for it… DARY, awesome, best party ever, meg tényleg minden ehhez hasonló elmondható a buliról!:)

10 pont.