Hej Hej!

Most csak azért is magyarul írtam le a címet, pedig ez angolul mennyivel jobban hangzik. :)

Mikor végeztem svéd kurzusommal, addigra gépészek már itt vártak az édes kis otthonomban, a corridor-omba. Elkezdtük elpusztítani a hozott anyagokat. Gondolok itt a szalámira és a vámmentes övezetben vett whiskyre illetve pálinkára. Iszogatás közbe társult az általam legjobb fejnek tartott spanyol szomszéd is, David. Most is hozta a formáját, illetve mondta, hogy úgyis pár haverjával akartak valami lightos estét csapni, mi meg rábeszéltük, hogy akkor csináljunk egy HUSPACOP-ot. Nagy jó ezt most találtam ki, ez HUngarian-SPAnish COrridor Party. Nem tudom, hogy csapott meg az ihlet, hogy én most felavassam, kipróbáljam az én újdonsült overallomat, de az a lényeg, hogy én az estét egy idő után abba folytattam. Képek is lesznek hamarosan, ígérem.

Nah de folytatom a sztorit. Voltunk 6-an magyarok, meg kb. 5 spanyol azt whisky-coláztunk meg pálinkáztunk. Egész jól tudott társalogni a két társaság angolul és egyre jobb kezdett lenni a hangulat ebbe a fantasztikus kanbuliba. Előkerült a Jim Beam-es felfújható gitárom is és elkezdtünk énekelni mindenfélét. Annyira jó hangulat lett ettől, hogy az valami hihetetlen. Ekkor következett: hangos ének, dorombolás, tapsolás, asztalon táncolás, röhögés, ivás, ugrálás… Remélem sikerült kicsit átérezni a hangulatot. Nah a mi kis HUSPACOP bulinkat kibővítettük HUSPAGECOP party-vá, ugyanis sikerült befogni a két német szomszédot is (remélem az új rövidítést sikerült már megérteni :P). Ugyanúgy folytatódott: hangos ének, dorombolás, tapsolás, asztalon táncolás, röhögés, ivás, ugrálás… Egyre jobban megmutatkozott, hogyan is mulat a magyar ember a többi nemzettel szemben.

Így hogy már három különböző kultúrájú népség volt együtt, így jöttek valahogy a nemzeti énekek. Persze mi magyarok mindig lenyomtuk a spanyolokat meg németeket is. Egyszer csak szóba került, hogy mindenki énekelje el a saját nemzetének himnuszát… szerintem most már 2 szinttel feljebb is ismerik a magyar himnuszt. Egyébként David-nek a himnuszunk annyira tetszett (vagy lehet csak az előadásmód), hogy még pár nappal később is mondta, hogy milyen szép a himnuszunk. Ezután a mi magyar Dávidunk szólója következett és a kis felfújható gitárral félmeztelenül az asztalon boldogította a népet fél órán keresztül. Ő (is) jól érezte magát. :P Nem is tudom, hogy lett vége a bulinak, de jól éreztük magunkat. Gépészeknek is nagyon bejött az este. Nagy ereszd el a hajam mulatság volt, szó szerint. Ugyanis ezután a Tomi levágta géppel a hajamat. :P