Hej Hej!

Tegnapi kultúr napot sportnap követte ma...

Fél 7-kor kelés, biciklivel el Resecentrum-ba, onnan busszal ki a rákba 30an, ott egy kis gyalogos túra, aztán indulhatott is a Canoe trip. Elég kalandosra sikeresett ez a kis kenuzgatás. Két személyes kenuk voltak, én Norbival eveztem egy csónakban. :) Elején végig szembe szél volt, de legalább jó idő, aztán elértük a kitűzött célt és kikötöttünk egy hatalmas sziklán. Nah itt kezdődtek az érdekes dolgok...

Láttam, hogy szenved a kiszállással két emberke, odamentem segíteni. Ezzel nem is volt gond, a második kenus segítségnél már az egyik csávónak sikerült a vízbe lépnie, aztán jött a harmadik ahol segítettünk... Hozzátartozik, hogy ketten a Márkkal mentünk segíteni, mindkettőnknek az egyik kezébe az aznapi eledel. Ez is hozzá járult a tragédiához, meg az is, hogy a csaj akinek segítettünk ő se a legértelmesebben próbált kiszállni...

...A vége az lett, hogy a csaj és a csávó kiborult a kenuból a csaj beverte a fejét egy sziklába, a vér elkezdett spriccelni a fejéből a sziklától kapott ütés miatt, aztán a csávót magával rántva a srác belefulladt a véres vízbe. Így együtt haltak meg békében...

...Nah jó kicsit elkalandoztam. Szóval a körülményeknek köszönhetően tényleg beleborult a vízbe a két csodabogár, és tényleg valamennyire beverte a csaj a fejét a kőbe. Persze valamilyen szinten mi is hibásak voltunk, hogy nem szorítottuk bivaly erősen magunkhoz a kenut, hogy a csaj instabilitását ellensúlyozzuk puszta erőnkkel. Elég morcik lettek, mi meg először alig bírtuk ki, h ne kezdjünk el könnyezésig röhögni, utána pedig kicsit szégyelltük magunkat, de tényleg csak kicsit. Én később jó arc voltam, mert odamentem elnézést kérni, meg h én csak segíteni akartam stb stb. A tanulság, hogy foglalkozzál csak magaddal meg a kajáddal...

Ezután az incidens után egy idióta cseh arc buzdította a bevállalós kanokat, hogy nyomassunk kenuval versenyt egy korhadt vízben lévő fáig meg vissza. Magyarok vagyunk vazze, kenus nép, úgyhogy jóhogy benne voltunk. A tét az volt, hogy mindenkinek be kellett rakni egy dolgot és a nyertes megkapja azt. 4 csapatot sikerült összehozni, a tét végülis 2 sör, 2 szál cigi, 3 kis csoki és 2 uborka:D volt (még mielőtt kommentbe látnám, hogy 2+2+3+2 nem egyenlő 8-cal, leszögezném, hogy egyik arc 2 szál cigit rakott be). A rajthoz való beállás kicsit macera volt, de aztán kezdődött a véres küzdelem. Adrenalintól elborult agyam húzta a lapátot mint az állat, a mellettem lévő olasz csávó is a másik kenuban. Közbe egymásra szúrós tekintetet vetve még jobban belehúztunk... Ehhez hozzátartozik, hogy szinte összeért ez a két kenu, mert mi ketten lapátoltunk mint az állat, a hátsók a másik oldalakon nem bírtak evezni kenujainktól. Úgyhogy így harc kezdődött, hogy ki löki el magát a másiktól. Az olasz társa Márk volt, ő még a kezemet is beáldozta volna, ha rajta múlik, mer amikor fogtam a csónakjukat, ő bárdként használva lapátját elkezdte ütni a kezemet. :D Nah mind1, a verseny adrenalinmámoros légkörében bármi megengedett. A lényeg az, hogy erőbe talán mi álltunk a legjobban, de az ész az ami hiányzott. :) Pedig előtte olyan jól megbeszéltük. Például másik irányba kanyarodtunk a fánál, mint amerre beszéltük... Persze ez is az adrenalin miatt van, minden amiatt van. A forduló jó volt, kb elsőnek fordultunk, erre oldalról izomból belünk durrant a cseh-szlovák páros. Evezőmet a csatában elvesztve esélyünk se volt a főnyeremény elnyerésére, és végül utolsónak értünk be. De legalább vizesek lettünk... :)

...Kikötést követően a cseh gyereknek megfogtam a fejét és a sziklába csapkodtam amég az agyvelője ki nem loccsant, amit a szlovák társának a torkán lenyomtam...

... Nah jó megint elkalandoztam. Megbeszéltük a dolgokat, a sörből kapott mindenki aki akart, aztán visszaindult a csapat. 100 méter megtétele után SZERENCSÉRE elkezdett szakadni az eső, zsír volt. :D Végül is mindenki olyan vizes lett mint a két jómadár aki beborult. Így mindent egybevéve elég kalandosra sikeredett az első kenu túrám. Ezután ismét gyaloglás, buszozás, biciklizés következett. Elmentünk boltba is, jóhogy az Ica Maxi-ba. :) Szinte minden nap ott lyukadunk ki, és talán miattunk is, már nincs  sajtkostoló rész. Deim csokit valaki ismeri? Az valami kegyetlen jó, mindig veszünk egyet belőle, ha megyünk bevásárolni.

Remélem tetszett a beszámolóm. Valamit makkanjatok már kommentbe, hogy tudjam hányan nézitek. 4 emberér nem fogok én itt blogot irogatni. Köszcsikécske!

Holnapi izomlázas kelésem után elvileg megyek be órára, meg beszélni tanárral, hogy fel akarom venni óráját, aztán megyünk kipróbáljuk itteni gyúrótermet, oszt megyünk 6-ra BBQ-party-ra a Canoe trip-esekkel.

Jah tényleg, lett ma svéd nevünk... :)

Norbi = Larsson

Márk = Kulasson :D

Én = Ha Nylsson

(ezért ragaszkodtam Ha névhez, mert van a folyosón egy kínai kinézetű svéd nemzetiségű emberke, akinek a neve Ha, Nylsson meg tényleg létező svéd név)

Nah Hej Hej! :)

U.i.: Lehet nem is mondtam még, de van egy nagyon komoly gépem... egy olyan keróm... :) Nélküle nem megyek sehova... :P