Hej Hej!

Most kicsit írok a körülményekről, előadásaimról, illetve ebben az évben az első svédországi bulimról, jah meg a magyar dolgaim vándorlásáról...

Körülményeket leginkább a 3 napja tartó szüntelen havazás határozza meg, ugyanis ennyi ideje tényleg felváltva vagy esik, vagy szakad a hó. Gondolom ez nem egyszer volt így akkor is, amikor nem voltam itt, így a biciklim minden egyes négyzetcentijére rá van fagyva hó meg megolvadt hó (amit tudom, hogy víznek neveznek, azaz megfagyva már jégnek, még mielőtt ezt BP kommentjébe látnám viszont). Csodásan néz ki tényleg. Mindig biciklivel járkáltam eddig, ami nem volt mindig egyszerű. Egy kezdeti probléma mindig van, mielőtt használni szeretném a biciklimet, mégpedig hogy a záram mindig befagy. Ameddig eljutok az egyetemre még annyi idő alatt is. Így fordulhat elő, hogy átlagos szinten körülbelül napi 4-szer biciklizár van a számban és lihegek nagyokat. Emiatt aztán annak is van előnye, amikor állat módjára közlekedem egyetem felé, vagy onnan haza és kicsit kimelegszem, akkor még jól is esik nagyokat fújnom a hideg zárra.:) Egyébként meg nem mindig egyszerű a közlekedés itt biciklivel. Alapból a majdnem 1 hónapnyi távollétembe gyakorlatilag a kerekeinél fogva befagyott a hóba a biciklim, szerintem el se dőlt volna támasztó nélkül sem. Persze ez már lekopott, de a váltom is megadja magát kb. 10 perc használat után és sokszor lusta vagyok azt bütykölgetni, így sokszor mókuskerék módjára tekerek a pedállal, mint egy hülye, mert nem tudok felváltani. Ezen kívül az se túl mókás, hogy csak első fékem van, aki biciklizett már hóba meg jégen az tudja, hogy ez nem éppen ideális. A hátsó fékemnél már mindegy, hogy sokszor befog meg elállítódik, ugyanis most már teljesen használhatatlan. Előbb törne el a fékkar, minthogy azt be tudnám húzni, szerintem a bowdenházba a bowden teljes hosszában be van fagyva. Ezen kívül persze folyamat takarítják az utakat és itt most bicikli utakra gondolok, mer a közutak persze, hogy mindig járhatóak. Itt nem hal meg az ország, meg nem lesznek települések egyből elzárva a külvilágtól, ha leesik 2 centi hó. Jut eszembe, ma egy nagyon állat tisztító kocsit láttam, ami járja a bicikli utakat és erős sörtés cuccal szórja ki előre oldalra a havat, de mint az állat és patyolat tiszta lesz utána az út, nem úgy mint amikor csak kotorják. Első napomon még a megszokott legrövidebb útvonalamon mentem, ami jelen állapotban kb. a legtöbb időt igénybe vevő út az egyetem fele. Most nem éri meg kertek alatt menni, hanem a mindig frissen letakarított úton inkább. Így is voltak cifra dolgok, meg kb. naponta 7-szer elesés közeli állapotok. Néha azért élvezem, meg direkt csak azért is belemegyek a nagy hóba. Tehetetlenségem van bőven, mivel mint mondtam kb. 2-szer olyan nehéz lehet a biciklim a ráfagyott idegen anyagok miatt. Ezen kívül ma reggel, amikor mentem az előadásra reggel 8-kor 4 óra alvás után még tetszett is, ahogy sokan csordogálunk az egyetem felé biciklivel. Mert tényleg sokan voltunk, ne 10 ember képzeljetek el, hanem százas nagyságrendűt. Valahogy mindig elmaradt eddig, de most már tényleg előkészítettem a sí szemüvegemet, ugyanis ilyen hóesésbe biciklizés közbe végig csak hunyorított szemekkel tudok menni és nem látok szinte semmit. Nah szerintem ennyi elég is lesz a biciklis sztorizásból, pedig higgyétek el, még sokszor ennyi élményem van.

Kicsit az előadásokról. Eddig minden órámon benn voltam és ez néha nem volt egyszerű. Például ma reggel kicsit nehéz volt bemennem a tegnap esti buli után. Most eddig tényleg csak és kizárólag szakmai anyagból voltak előadásaim és hihetetlen, hogy itt hogy tanítják ezt. Valami kegyetlen szájbarágósan, lassan és unalmasan. FEM-en ahol voltak új dolgok is, annál is már legszívesebben mondtam volna, hogy jól van jól van, csak haladjunk már kérem szépen. Mai gyakorlaton 2 primitív példát sikerült megcsinálnunk másfél óra alatt és így is volt 1-2 értetlenkedő, leginkább svéd tulkok. Viszont rengeteg óraszámba tanulom most ezeket, magyarán dupla annyit vagyok benn amiatt, mert nem tudnak normálisan haladni. Nah mind1, kicsit furcsa ez nekem. Ezen kívül megismerkedtem két újonnan jött franciával, azokkal lettem jóba, velük szoktam beszélgetni. 4-5 napja kizárólag angolul beszéltem élőbe, úgyhogy zsír, több gondolatom is már angolul jut eszembe, hála az égnek.:P Jah igen előadásokról jut még az eszembe, tegnap reggel egy vendégelőadó tartotta a FEM óránkat, mégpedig a SAAB-tól. Megint a SAAB-tól, mindig onnan és látva ezeket az embereket meg a munkájukat nagyon rossz lenne, ha megszűnne a márka. Az új 9.5-ös SAAB-ról is láttam egy csomó anyagot, meg szimulációt, pl. ahogy ütköztetik, vagy a rénszarvastesztjét. Durva mennyi munkaórát beleöltek és hogy mennyire jól néz ki, kár lenne, ha nem jelenne meg. Bár ahonnan jött a nő, ott azon a környéken már használják a SAAB dolgozói, így megtudnak róla több információt. Tudom, hogy minden autónak megvan a maga keletkezési története és én csak ebbe láttam bele, de akkor is sajnálnám. Nah, de jöjjön a bulisabb része.

Tegnap este volt először HG ebbe az évbe, emiatt szinte kötelezőnek éreztem a megjelenést.:) Az este úgy kezdődött, hogy Matthias átjött sörözni meg beszélgetni, aztán csatlakozott a 2 új szomszéd is hozzánk. Nagyon-nagyon örültem, hogy a szomszédjaim közül jött a két kincsi, a két új szomszéd meg David is, azaz 9-ből 6-an mentünk és ebből 5-en együtt. Elégedett voltam a corridorommal.:P Persze mielőtt bejutottunk, azelőtt több mint egy órát kellett sorba állnunk, ez itt megszokott, bár én ezt nem bírom megszokni, hogy tényleg mindig mindenhol sorba kell állni. Buliról nem is tudom mit írjak. Jól éreztem magam, sokáig csak a szomszédjaim meg Matthias társaságába voltam, meg persze voltak örömteli találkozások olyanokkal is, akik ugyanúgy, mint én maradnak egy évig és idén most láttam először őket. Az amcsi szomszéd meg jobb arc, mint hittem volna, csak még mindig nem értjük minden egyes mondatát.:D Aztán zárás előtt másfél órával jöttek a spanyolok is, így utána velük voltam többnyire. Ezzel el is tudom terelni a témát.

Ugyanis most például a sapkám maradt a Vanesanál. Nah jó, hogy értsétek miről dumálok, kihoztam magammal egy Hungary-s karkötőt (amit ugyebár már odaajándékoztam Stefannak), egy Hungary-s sapkát, meg egy magyar zászlót. Nah a spanyolok előszeretettel szeretik elvinni ezeket a Hungary-s dolgokat. Szombaton Leandro vitte magával a zászlómat, amit azóta már visszakaptam Davidtől. Tegnap pedig egy hóba való Vanesa fürdetés után a sapkám maradt nála. Valamikor csak-csak visszakerül majd ez is hozzám.