Hej Hej!
Tudom, hogy Szent Patrik ünnepét Magyarországon nem nagyon tartják, de itt mi megtartottuk...
Aki nem tudná, annak mondanám el, hogy minden év március 17.-én ünneplik Szent Patrikot, Írország védőszentjét. Egyébként a hagyomány szerint március 17.-én halt meg, tehát ennek évfordulóját ünneplik világszerte.
Két corridor party meghívásunk is volt, így a corridoromból közösen mentünk lecsekkolni mindkettőt. Gondoltuk azután el tudjuk dönteni melyik a jobb, hol maradjunk az este folyamán. A kérés csak az volt mindkét bulinál, hogy minél több zöld ruhát, dolgot viseljünk magunkon (ír szokás ugyebár). Emiatt én felvettem a sötétzöld nadrágomat, illetve a rikító zöld galléros pólómat és hozzám hasonlóan a többiek is zöldben pompáztak.
Először megnéztük a közelebbi helyet, hogy ott vajon milyen a buli. Bulit azt nem igazán találtunk (talán később az is jobb lehetett), úgyhogy nem volt eget rengetően nehéz eldöntenünk, hogy vajon melyik buliba legyünk, melyik a jobb. Bár a másikat ekkor még nem láttuk, de gondoltuk ennél csak jobb lehet. Mentünk is gyorsan a másik helyre.
Örömmel konstatáltuk, hogy kintről is hallatszottak bulira utaló jelek, illetve zajok, gondoltuk ebből már csak lesz valami. Be is törtettünk, azaz inkább csak én törtettem, a többiek csak jöttek, hogy most hol is vagyunk. Mikor beértem, akkor megpillantottam 2 ismerőst, a többi mind idegen volt számomra. Ott volt az amcsi csaj, aki szervezte a bulit, meg a halál jó fej német srác, a Benike, aki szereti Magyarországot és tud is pár szót magyarul. Kicsit fura is volt, hogy a kb. 15-20 emberből csak ennyit ismertem, de gondoltam megpróbálok most gyorsan beasszimilálódni. Én voltam egy óráig kb. az ottani udvari bolond, hülyültem, ahogy csak jól esett és a taktikám be is vált. 4-en mentünk, közülük csak nekem sikerült beolvadnom igazán, többiek nem is élvezték annyira a bulit. A kezdetekről még egy kicsit...
Mentem egyből Benihez, márpedig ha mi ketten vagyunk, akkor mindig hangosan röhögünk, a többi meg jött szépen sorjában. Átéreztem ezt a Szent Patrik napot, raktam én is zöld színezéket a sörömbe (persze csak és kizárólag sört lehetett inni ezen a jeles alkalmon), így életemben először ittam zöld sört. Vicces látvány. Aztán megkérdeztem Benit, hogy van e zöld filce, mert hogy én is akarok valami zöld mintát a fejemre. Nekik szép négylevelű lóhere volt, gondoltam egy olyanra én is befizetnék. Amiről nem tudtam, hogy Beni meg haverja megfogadta, hogy ha valaki kér tőlük filcet, akkor egy férfi nemi szervet rajzolnak az illetőre. Így került egy dick az arcomra... (egyébként nem csak az én arcomra, de én voltam az első). Beni haverja rajzolta és várta is a reakciót, hogy hogyan reagálok minderre, én meg csak jó fej voltam és így kezdődött a bolondozás és az asszimilálódás. Próbáltam magamhoz venni minél több zöld dolgot, így szorongattam magamhoz egy zöld tányért, illetve egy zöld lufi is volt nálam, amit egy második dick imitálásához használtam. Majd jött egy újabb ötlet, a zöld lufi plusz egy kis közúti bolya a „fején” megalkották a barátnőmet. Erre később kerültek különböző testrészek is. Ezzel a kis barátnőmmel igen jól lehetett bolondozni, ismerkedni, beilleszkedni. Tömören ennyi, a lényeg hogy bolondoztam egy órán keresztül, aminek sikere volt. Azért megjegyzem azt, hogy nem volt nehéz a hülyét tetetnem.:P Ezután már normálisabb lettem, beszélgettem mindenkivel egész sokat.
Sok új emberke megismerése között sikerült ráakadnom egy kis újabb magyarságra is. Mikor az egyik gyereknek mondtam, hogy honnan jöttem, egyből megörült, meg kikerekedett a szeme és kezdett mesélni. A lényeg, hogy ő Németországban született, de többnyire Svédországban nőtt fel és mindkét ország nyelvét anyanyelvi szinten tudja. De mondta, hogy bár apukája svéd, de anyukája magyar származású és hogy tud is pár szót magyarul. A szokásosnak mondható káromkodásokat tudta elsősorban, de azért ezen kívül tényleg egész sok szót tudott, és az este folyamán folyamatosan jutottak is az eszébe. Tudott például olyat is, hogy „nem akarok korán felkelni”. Ezután tudtam meg, hogy amikor kicsi volt, akkor a mamája beszélt hozzá magyarul, de mostanra szinte teljesen elfelejtette. Meg mondta, hogy eddig nem találkozott magyarral, csak most ebben a félévben a két Erasmusozó magyarral (az egyik én vagyok ebből). Nagyon örült ennek. Állítása szerint nagyon nehéz a magyar nyelv, de szívesen tanulná megint. Ezen kívül talán az első ember itt, aki hallás után jól tudta betűzni a nevemet.:P Jó érzés volt megint egy kis magyart felfedezni. Mivel Alex is egy rakás magyar szót tanult tőlünk, a Matthias is tud már párat, és mint mondtam Benike is tud többet, meg ez a gyerek is, akit most említettem kicsit feljebb. Ebből adódóan repkedtek is párszor a magyar szavak a buliban, többször nem is csak nekem mondták, hanem volt, hogy egymásnak. Látszik nekik ez mennyire érdekes, meg egyedi, de nekem meg jó érzés, meg érdekes az ilyen.
Ennyi ami említésre méltó, azon kívül, hogy jó volt megint új haverokat szerezni. Éjjel fél 3 körül hazajöttünk, ma meg mentem az első órámra ebben a periódusban, ugyanis a mai nappal kezdődött az új periódus.
